Punk (zene)

A Punk rock egy rendszerellenes rock zenei mozgalom, amely 1974-1975 t�j�n indult el (hab�r �tmeneti form�i m�r �vekkel kor�bban is l�teztek), olyan zenekarok �ltal, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned �s a The Clash. A fogalom haszn�lhat� azokra a zenei sz�nterekre is, amelyek ugyan k�s�bb jelentek meg, de hasonl� alapvet� jellemz�kkel rendelkeznek, mint az els� gener�ci�s "punk", azonban gyakran t�vesen utalnak vele egy�b zenekarokra is, a "viselked�s", ill. a "fiatalkori agresszi�" fogalm�n kereszt�l. A fogalmat gyakran haszn�lj�k a zenei mozgalomhoz kapcsol�d� divatir�nyzattal, ideol�gi�val �s szubkult�r�val, vagy ak�r a tiszteletlen ("csin�ld magad") hozz��ll�ssal kapcsolatban is.

[szerkeszt�s]

Jellemz�i

Egy l�zad� punk szemben a rohamosztaggal (1984)

A punk zenekarok gyakran pr�b�lnak versenybe sz�llni a hatvanas �vek gar�zs rock egy�tteseivel. A punk rockn�l fontosak az egyszer� zenei szerkezetek �s megold�sok. A korai angol punk fanzin, a Sniffin' Glue 1977-ben megjelentetett n�h�ny �br�t, amely h�rom akkordot �br�zolt, az al�bbi k�s�r� sz�veggel: "Ez egy akkord, ez egy m�sik, ez egy harmadik. Most alak�ts zenekart.". A legt�bb punk dal versszak-refr�n szerkezet� �s 4/4-es �temmutat�j�. A r�vid sz�mok szint�n a st�lus alapjaihoz tartoznak. A dalok hossza �ltal�ban k�t �s f�l perc, de n�ha kevesebb, mint f�l perc. A punk rock temp�ja a kor�bbi rock ir�nyzatok�n�l gyorsabb.

A punk jellegzetes hangszerei a dobfelszerel�s, egy vagy k�t elektromos git�r �s egy elektromos basszusgit�r, amelyek az �neket k�s�rik. A dobok t�bbnyire kem�nyen �s sz�razan sz�lnak �s egyszer� fel�p�t�s�ek, �ltal�ban n�gy darabos k�szletet haszn�lnak, amely tartalmaz egy perg�dobot, egy �ll�tamot, egy l�bdobot �s egy basszus dobot, valamint n�h�ny cint�ny�rt, k�zt�k egy hi-hatet, egy-k�t crash-t �s egy ride-ot. A dobver�k szint�n egyszer�ek, az alap negyedek lej�tsz�s�ra a basszus dobot vagy a l�bdobot haszn�lj�k (hab�r a hardcore punk dobj�t�ka �ltal�ban gyorsabb �s nehezebb, m�gis azonos felszerel�st ig�nyel). A basszus szekci� �ltal�ban a git�ros(ok) �ltal j�tszott akkord n�h�ny alap hangjegy�t sz�laltatja meg. A git�r r�szek nagyr�szt torz�tott power akkordok, hasonl�ak a Link Wray �ltal j�tszottakhoz, hab�r n�melyik zenekar surf rock szeml�let�, k�nnyebb "vibr�l�bb" dallamokat j�tszik. Az �nek (az angolsz�sz el�ad�k eset�ben) gyakran naz�lis, �s ink�bb besz�dnek, mint �neknek hat. A zene legy�rt�sa sor�n a minimumra t�rekednek, n�melyik felv�telt egy gar�zsban �ll� felvev�vel r�gz�tik. A zenekar tagjai legt�bbsz�r nemcsak zen�lnek, hanem a felv�teleket is maguk k�sz�tik �s terjesztik.

Az 1970-es �vek k�zep�n a punk dalsz�vegek sz�kimond�ak voltak, t�rsadalmi �s politikai t�ren egyar�nt, amely megk�l�nb�ztette �ket a kort�rs m�vekt�l. Az olyan szerzem�nyek, mint p�ld�ul a The Clash "Career Opportunities" �s "London's Burning" c�m� sz�mai, a munkan�lk�lis�ggel, az unalommal �s a v�rosi �let m�s nyomaszt� probl�m�ival foglalkoztak; n�ha ny�ltan becsm�relve a korm�nyzatokat �s az uralkod�h�zakat, ahogyan azt a The Sex Pistols is tette a "God Save The Queen" �s az "Anarchy in the UK" c�m� dalaiban; egyesek pedig hat�rozottan anti-romantikus m�don �br�zolt�k a szexet �s a szerelmet, ahogyan a The Voidoids' tette a "Love Comes in Spurts"-ben.

[szerkeszt�s]

T�rt�nelem

[szerkeszt�s]

Kezdetek

A "punk rock" kifejez�s (melyb�l a "punk" kezd�t agy �joncot is jelent^[1]) amely az 1960-as �vek k�pzetlen gut�r �s �nek alap� amerikai rock and roll zenekaraira utal (p�ld�ul The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran "gar�zs rock" zenekarokk�nt soroltak be. A kifejez�s Dave Marsh rock zenei kritikust�l sz�rmazik, aki els�k�nt haszn�lta a ? and the Mysterians jellemez�s�re, az 1971 m�jus�ban, a Creem magazinban megjelent cikk�ben^[2], az 1970-es �vekben azonban sz�mos m�s rock zenei �js�g�r� is �tvette. P�ld�ul a git�rosk�nt �s kritikusk�nt is tev�kenyked� Lenny Kaye is felhaszn�lta a hatvanas �vek gar�zs rock egy�tteseivel �s a pszichedelikus rock kezdetleges k�vet�ivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezut�n Patti Smith avantgard k�lt�vel zenekart alak�tott, az els�k�nt, 1975-ben megjelent Horses c�m� albumuk pedig nagy hat�st gyakorolt a hetvenes �vek punk rockereire. R�szben ez vezetett ahhoz, hogy a zen�re utalva, a kifejez�st egyszer�en "punk"-ra r�vid�tett�k.

Az 1960-as �vek gar�zs zenekaraira gyakorolt hat�sa mellett, a punk rock gy�kereihez tartozik a durva viselked�s, a sz�npadi- �s a sz�npadon k�v�li er�szak, amely a hangszerek megrong�l�s�ra is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones �s a The Who eset�ben is megfigyelhet�, �s amely viselked�sm�d visszavezethet� az �tvenes �vek v�g�re, Eddie Cochranhez �s Gene Vincenthez; a goromba �s disszon�ns st�lus� The Velvet Undergroundhoz; a szexu�lis �s politikai konfront�ci�ikr�l �s sz�npadi er�szakoss�gukr�l is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez �s MC5-hoz; az angol pub rock sz�nteret �s a politikai undergroundot k�pvisel� Mick Farrenhez �s a Deviantshoz; a New York Dollshoz �s a hetvenes �vek n�h�ny brit "glam rock" illet�leg "art rock" el�ad�j�hoz, p�ld�ul David Bowie-hoz, Garry Glitterhez �s a Roxy Musichoz. Meg�llap�that�, hogy m�s m�fajok, mint p�ld�ul a reggae, a funk vagy a rockabilly is hat�st gyakoroltak a korai punk rockra.

Sid Vicious, a Sex Pistols frontembere

A punk rock v�laszreakci� volt a hetvenes �vek popul�ris zen�j�re, mindarra amit a punkok a felsz�nes diszk�zen�ben, a bombasztikus heavy metalban, progressz�v rockban �s ar�na rockban l�ttak megtestes�lni. A punk elutas�totta a hatvanas �vek hippi ellenkult�r�j�nak maradv�nyait is. Len�zt�k az olyan zenekarokat, amelyek t�l�lt�k a hatvanas �veket (p�ld�ul a Jefferson Airplane-t), mivel szerint�k a kor�bban radik�lis kijelent�seik miatt �ltaluk is tisztelt el�ad�k elbutultak �s sz�gyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott p�lda, a hetvenes �vek k�zep�n a telev�zi�s s�rrekl�mokban szerepl� Eric Clapton, aki a hatvanas �vek rock ikonjak�nt sz� szerint eladta mag�t a rendszernek, amellyel kor�bban szemben �llt.

Az �tvenes �s hatvanas �vek eur�pai szituacionista mozgalma �ltal k�pviselt kultur�lis kritika �s l�zad�si strat�gi�k hat�ssal voltak a brit punk mozgalom els� k�pvisel�ire, k�l�n�sen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere Malcolm McLaren tanulm�nyozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood �ltal �lt�ttek form�t a zenekar ruh�zat�ban, tov�bb� felt�ntek a Jamie Reid �ltal a sz�mukra k�sz�tett grafik�kon is.

A brit punk mozgalom �tvette a Skiffle-t�l a "csin�ld magad" hozz��ll�st, amely a II. vil�gh�bor� ut�n, az 1950-es �vekben bukkant fel Angli�ban. A brit punk rock megjelen�se egybeesett a h�bor� ut�ni konszenzus id�szak�nak v�g�vel, amely megel�zte a Thatcherizmust, �s szinte az �sszes zenekar munk�ss�g�ban felbukkan a d�h�dt t�rsadalmi elidegened�s.

[szerkeszt�s]

Korai el�ad�k

A punk sz�nt�r a Velvet Underground, majd azt k�vet�en a Mercer Arts Center k�rny�k�n megjelen� underground rock szinteret felv�ltva, 1974-1976 t�j�n kezdett kialakulni New Yorkban, ahol az els� egy�ttesek a Max's Kansas City �s a CBGB klubokban kezdtek rendszeresen fell�pni. A The Mercer sz�nt�r 1971-ben j�tt l�tre a New York Dolls �s a Suicide zenekarok �ltal, de 1973-ban v�ratlanul v�get �rt, amikor az �p�let �sszeomlott. ^[3]. A CBGB �s a Max's szinteret a The Ramones, a Television, a Blondie, Johnny Thunders (kor�bbi New York Dolls tag) �s az �ltala l�trehozott Heartbreakers, Richard Hell, a Talking Heads �s a The Voidoids alkott�k. 1976 elej�t�l, a Punk Magazine els� sz�m�nak megjelen�s�t�l kezd�d�en ezekre a zenekarokra m�r a "punk" sz�val hivatkoztak �s mintak�nt szolg�ltak az �jabb el�ad�k, p�ld�ul Lou Reed vagy Patti Smith sz�m�ra (akik azt�n az �jabb sz�mok c�mlapjaira ker�ltek).

Ezid�t�jt egy kev�sb� �nnepelt, de nem kev�sb� jelent�s sz�nt�r is kialakult Ohio-ban, amelyet az The Electric Eels, a Devo �s a (k�s�bb, 1975-ben Pere Ubu �s The Dead Boys zenekarokk� �talakul�) Rocket from the Tombs k�pviseltek.

M�shol is ekkoriban jelentek meg az els� punk egy�ttesek, p�ld�ul a The Saints az ausztr�liai Brisbane-ben, a The Modern Lovers Bostonban, a Sex Pistols Londonban, amelyek n�hol a helyi �jszakai klubokban l�ptek fel, n�hol pedig saj�t t�rzshelyeket alak�tottak ki, ahogyan a The Saints is tette, Brisbane k�lv�ros�ban. A t�rzshelyek fell�p�si lehet�s�get ny�jtottak �s tal�lkoz�hely�l szolg�ltak az �jabb zen�szek sz�m�ra (ahogyan a 100 Club Londonban, a CBGB New Yorkban vagy a The Masque Hollywoodban, amelyek a legels� ismert punk klubokk� v�ltak).

Mik�zben a londoni zenekarok ar�nylag k�zepes szintet �rtek el a korai punk hangz�s ter�n, a helyi punk sz�nt�r defini�lta �s �sszefoglalta a punk kult�ra l�nyeg�t. 1975-ben, a New York Dolls feloszl�sa ut�n, az �ket menedzsel� Malcolm McLaren visszat�rt Londonba, ahol megnyitotta a SEX nev� ruh�zati boltot, amely fontos szerepet j�tszott a punk �lt�zk�d�si st�lus kialakul�s�ban. Emellett elkezdte menedzselni a The Swankerst, amelyb�l k�s�bb l�trej�tt a Sex Pistols. A Bromley Contingent n�ven ismert csoport, amelybe a rajong�k kem�ny magja tartozott (�s amely a t�bbs�g�k otthon�ul szolg�l� k�lv�rosr�l kapta a nev�t) lassan kultuszt teremtett a zenekar k�r�l, mik�zben egyre t�bbfel� fordultak meg az orsz�gban.

A punk rock t�rt�nelmi jelent�s�g� 1976 j�lius 4-ei Ramones koncert, amelyen a The Stranglers is fell�pett a londoni Roundhouse-ban nagy hat�st gyakorolt az angol punk rock sz�nt�rre. 1976-ban t�bb Sex Pistols rajong� is saj�t zenekart alak�tott, mint p�ld�ul a The Clash, a <FONT face="Time