Punk (zene)

A Punk rock egy rendszerellenes rock zenei mozgalom, amely 1974-1975 táján indult el (habár átmeneti formái már évekkel korábban is léteztek), olyan zenekarok által, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned és a The Clash. A fogalom használható azokra a zenei színterekre is, amelyek ugyan később jelentek meg, de hasonló alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint az első generációs "punk", azonban gyakran tévesen utalnak vele egyéb zenekarokra is, a "viselkedés", ill. a "fiatalkori agresszió" fogalmán keresztül. A fogalmat gyakran használják a zenei mozgalomhoz kapcsolódó divatirányzattal, ideológiával és szubkultúrával, vagy akár a tiszteletlen ("csináld magad") hozzáállással kapcsolatban is.

[szerkesztés]

Jellemzői

Egy lázadó punk szemben a rohamosztaggal (1984)

A punk zenekarok gyakran próbálnak versenybe szállni a hatvanas évek garázs rock együtteseivel. A punk rocknál fontosak az egyszerű zenei szerkezetek és megoldások. A korai angol punk fanzin, a Sniffin' Glue 1977-ben megjelentetett néhány ábrát, amely három akkordot ábrázolt, az alábbi kísérő szöveggel: "Ez egy akkord, ez egy másik, ez egy harmadik. Most alakíts zenekart.". A legtöbb punk dal versszak-refrén szerkezetű és 4/4-es ütemmutatójú. A rövid számok szintén a stílus alapjaihoz tartoznak. A dalok hossza általában két és fél perc, de néha kevesebb, mint fél perc. A punk rock tempója a korábbi rock irányzatokénál gyorsabb.

A punk jellegzetes hangszerei a dobfelszerelés, egy vagy két elektromos gitár és egy elektromos basszusgitár, amelyek az éneket kísérik. A dobok többnyire keményen és szárazan szólnak és egyszerű felépítésűek, általában négy darabos készletet használnak, amely tartalmaz egy pergődobot, egy állótamot, egy lábdobot és egy basszus dobot, valamint néhány cintányért, köztük egy hi-hatet, egy-két crash-t és egy ride-ot. A dobverők szintén egyszerűek, az alap negyedek lejátszására a basszus dobot vagy a lábdobot használják (habár a hardcore punk dobjátéka általában gyorsabb és nehezebb, mégis azonos felszerelést igényel). A basszus szekció általában a gitáros(ok) által játszott akkord néhány alap hangjegyét szólaltatja meg. A gitár részek nagyrészt torzított power akkordok, hasonlóak a Link Wray által játszottakhoz, habár némelyik zenekar surf rock szemléletű, könnyebb "vibrálóbb" dallamokat játszik. Az ének (az angolszász előadók esetében) gyakran nazális, és inkább beszédnek, mint éneknek hat. A zene legyártása során a minimumra törekednek, némelyik felvételt egy garázsban álló felvevővel rögzítik. A zenekar tagjai legtöbbször nemcsak zenélnek, hanem a felvételeket is maguk készítik és terjesztik.

Az 1970-es évek közepén a punk dalszövegek szókimondóak voltak, társadalmi és politikai téren egyaránt, amely megkülönböztette őket a kortárs művektől. Az olyan szerzemények, mint például a The Clash "Career Opportunities" és "London's Burning" című számai, a munkanélküliséggel, az unalommal és a városi élet más nyomasztó problémáival foglalkoztak; néha nyíltan becsmérelve a kormányzatokat és az uralkodóházakat, ahogyan azt a The Sex Pistols is tette a "God Save The Queen" és az "Anarchy in the UK" című dalaiban; egyesek pedig határozottan anti-romantikus módon ábrázolták a szexet és a szerelmet, ahogyan a The Voidoids' tette a "Love Comes in Spurts"-ben.

[szerkesztés]

Történelem

[szerkesztés]

Kezdetek

A "punk rock" kifejezés (melyből a "punk" kezdőt agy újoncot is jelent^[1]) amely az 1960-as évek képzetlen gutár és ének alapú amerikai rock and roll zenekaraira utal (például The Standells, The Sonics, The Seeds), amelyeket gyakran "garázs rock" zenekarokként soroltak be. A kifejezés Dave Marsh rock zenei kritikustól származik, aki elsőként használta a ? and the Mysterians jellemezésére, az 1971 májusában, a Creem magazinban megjelent cikkében^[2], az 1970-es években azonban számos más rock zenei újságíró is átvette. Például a gitárosként és kritikusként is tevékenykedő Lenny Kaye is felhasználta a hatvanas évek garázs rock együtteseivel és a pszichedelikus rock kezdetleges követőivel kapcsolatban. Lenny Kaye nem sokkal ezután Patti Smith avantgard költővel zenekart alakított, az elsőként, 1975-ben megjelent Horses című albumuk pedig nagy hatást gyakorolt a hetvenes évek punk rockereire. Részben ez vezetett ahhoz, hogy a zenére utalva, a kifejezést egyszerűen "punk"-ra rövidítették.

Az 1960-as évek garázs zenekaraira gyakorolt hatása mellett, a punk rock gyökereihez tartozik a durva viselkedés, a színpadi- és a színpadon kívüli erőszak, amely a hangszerek megrongálására is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones és a The Who esetében is megfigyelhető, és amely viselkedésmód visszavezethető az ötvenes évek végére, Eddie Cochranhez és Gene Vincenthez; a goromba és disszonáns stílusú The Velvet Undergroundhoz; a szexuális és politikai konfrontációikról és színpadi erőszakosságukról is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez és MC5-hoz; az angol pub rock színteret és a politikai undergroundot képviselő Mick Farrenhez és a Deviantshoz; a New York Dollshoz és a hetvenes évek néhány brit "glam rock" illetőleg "art rock" előadójához, például David Bowie-hoz, Garry Glitterhez és a Roxy Musichoz. Megállapítható, hogy más műfajok, mint például a reggae, a funk vagy a rockabilly is hatást gyakoroltak a korai punk rockra.

Sid Vicious, a Sex Pistols frontembere

A punk rock válaszreakció volt a hetvenes évek populáris zenéjére, mindarra amit a punkok a felszínes diszkózenében, a bombasztikus heavy metalban, progresszív rockban és aréna rockban láttak megtestesülni. A punk elutasította a hatvanas évek hippi ellenkultúrájának maradványait is. Lenézték az olyan zenekarokat, amelyek túlélték a hatvanas éveket (például a Jefferson Airplane-t), mivel szerintük a korábban radikális kijelentéseik miatt általuk is tisztelt előadók elbutultak és szégyent hoztak magukra. Erre az egyik leggyakrabban felhozott példa, a hetvenes évek közepén a televíziós sörreklámokban szereplő Eric Clapton, aki a hatvanas évek rock ikonjaként szó szerint eladta magát a rendszernek, amellyel korábban szemben állt.

Az ötvenes és hatvanas évek európai szituacionista mozgalma által képviselt kulturális kritika és lázadási stratégiák hatással voltak a brit punk mozgalom első képviselőire, különösen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere Malcolm McLaren tanulmányozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood által öltöttek formát a zenekar ruházatában, továbbá feltűntek a Jamie Reid által a számukra készített grafikákon is.

A brit punk mozgalom átvette a Skiffle-től a "csináld magad" hozzáállást, amely a II. világháború után, az 1950-es években bukkant fel Angliában. A brit punk rock megjelenése egybeesett a háború utáni konszenzus időszakának végével, amely megelőzte a Thatcherizmust, és szinte az összes zenekar munkásságában felbukkan a dühödt társadalmi elidegenedés.

[szerkesztés]

Korai előadók

A punk színtér a Velvet Underground, majd azt követően a Mercer Arts Center környékén megjelenő underground rock szinteret felváltva, 1974-1976 táján kezdett kialakulni New Yorkban, ahol az első együttesek a Max's Kansas City és a CBGB klubokban kezdtek rendszeresen fellépni. A The Mercer színtér 1971-ben jött létre a New York Dolls és a Suicide zenekarok által, de 1973-ban váratlanul véget ért, amikor az épület összeomlott. ^[3]. A CBGB és a Max's szinteret a The Ramones, a Television, a Blondie, Johnny Thunders (korábbi New York Dolls tag) és az általa létrehozott Heartbreakers, Richard Hell, a Talking Heads és a The Voidoids alkották. 1976 elejétől, a Punk Magazine első számának megjelenésétől kezdődően ezekre a zenekarokra már a "punk" szóval hivatkoztak és mintaként szolgáltak az újabb előadók, például Lou Reed vagy Patti Smith számára (akik aztán az újabb számok címlapjaira kerültek).

Ezidőtájt egy kevésbé ünnepelt, de nem kevésbé jelentős színtér is kialakult Ohio-ban, amelyet az The Electric Eels, a Devo és a (később, 1975-ben Pere Ubu és The Dead Boys zenekarokká átalakuló) Rocket from the Tombs képviseltek.

Máshol is ekkoriban jelentek meg az első punk együttesek, például a The Saints az ausztráliai Brisbane-ben, a The Modern Lovers Bostonban, a Sex Pistols Londonban, amelyek néhol a helyi éjszakai klubokban léptek fel, néhol pedig saját törzshelyeket alakítottak ki, ahogyan a The Saints is tette, Brisbane külvárosában. A törzshelyek fellépési lehetőséget nyújtottak és találkozóhelyül szolgáltak az újabb zenészek számára (ahogyan a 100 Club Londonban, a CBGB New Yorkban vagy a The Masque Hollywoodban, amelyek a legelső ismert punk klubokká váltak).

Miközben a londoni zenekarok aránylag közepes szintet értek el a korai punk hangzás terén, a helyi punk színtér definiálta és összefoglalta a punk kultúra lényegét. 1975-ben, a New York Dolls feloszlása után, az őket menedzselő Malcolm McLaren visszatért Londonba, ahol megnyitotta a SEX nevű ruházati boltot, amely fontos szerepet játszott a punk öltözködési stílus kialakulásában. Emellett elkezdte menedzselni a The Swankerst, amelyből később létrejött a Sex Pistols. A Bromley Contingent néven ismert csoport, amelybe a rajongók kemény magja tartozott (és amely a többségük otthonául szolgáló külvárosról kapta a nevét) lassan kultuszt teremtett a zenekar körül, miközben egyre többfelé fordultak meg az országban.

A punk rock történelmi jelentőségű 1976 július 4-ei Ramones koncert, amelyen a The Stranglers is fellépett a londoni Roundhouse-ban nagy hatást gyakorolt az angol punk rock színtérre. 1976-ban több Sex Pistols rajongó is saját zenekart alakított, mint például a The Clash, a <FONT face="Time